Székely Jeruzsálem

V. Bálint Éva:Székely Jeruzsálem
Magyar Hírlap
2000-12-20


     Szávai Géza ötvenéves és a székelyföldi Küsmödön született. A nyolcvanas évek végén települt át Budapestre és már több éve vezeti sikeresen feleségével, Ilonával együtt a Pont Kiadót. Több elbeszéléskötete és regénye látott eddig napvilágot. Most a karácsonyi könyvvásárra A Székely Jeruzsálem című esszéregényével jelentkezett. Ezt a műfajt jelölte meg ő, az olvasó viszont elbizonytalanodik a műfaj meghatározásán, mert lehet ez szociográfia, történelmi regény, akár tankönyv és sok minden más.
      Ahogy a szerző írja: Erdély legendásan toleráns földjén - ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett - a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de "lelkileg zsidó" székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok - így nevezte őket az erdélyi köznyelv - vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése.
      A székely zsidózok hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a "bevett vallások" mellett nem tűrték meg. Évszázadokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált - már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a "székely Jeruzsálemben") élt néhány zsidózó család - aztán jöttek a zsidótörvények? Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez? Aztán a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek - kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel.
      Szávai Géza könyve szépen megírt "kármentő" esszéregénye, fotókkal dokumentálva, izgalmas olvasmány, látlelet a hűségről, a hagyományról s nyomozás az identitás határvidékén.