Az Amiért élünk sorsmetszeteinek sorozata isten háta mögötti falvaktól kisebb-nagyobb városokon át Budapestig ível, és évszázadnyi időt fog át. Szávai Géza a regényíróknak ahhoz a fajtájához tartozik, akik egész életükben folyamatosan jegyzetelnek. Szávai rögzítő szenvedélyének eszköztára azonban egészen tág: gyerekkorától fotózik, rajzol, gyűjt mindenfélét. És e könyvének tanúsága szerint szeszélyesen memorizál, védekező önagresszióval felejt.
A kötet az állandó regényírói készenlét állapotairól is tudósít. Ott látjuk a szerzőt sajátságos világa peremén, ahonnan a fikció felé rugaszkodtak a regényei – de ebben a könyvben maga a valóság jut szóhoz, és bámulatra méltóan változatos hangon szólal meg.
Szigorúan pontos valóságmetszeteit az író olyan kérdések köré csoportosítja, mint hogy mi az, amiért élünk, aztán következetesen tovább köröznek a sorsmetszetek, azt közelgetve, amiért képesek vagyunk meghalni. Végig jelen van, majd erőteljesen felsejlik a titok, amiért túlélünk.
Többszörös visszacsatolással, meglepetésekkel – előttünk! – épül ez a sodró erejű könyv, éles valóságmetszetek rajzásában tárul elénk, amit megélünk, amit túlélünk, és amibe belehalhatunk.
2019
218 oldal
140×210 mm
keménytáblás
ISBN 978-615-5500-56-5
Megrendelhető a Pont Kiadótól:
A szerző szava
Az Amiért élünk – Sorsmetszetek a szerző ifjúkori műveit közreadó kötetek sorába illeszkedik. A kötet szerkezeti ívét képező „sorsmetszetek” legrégibb rétege Szávai Géza gyerek- és zsenge ifjúkorából származik. A legutolsó „metszet” pedig Budapesten született.
Műrészletek
Olvass bele a könyvbe!
Visszhang
„Szakadatlan munkával, lankadatlan optimizmussal”
Szávai Géza Székelyföldön született, ott élt, majd Bukarestben, jelenleg Budapesten, ahová 1988-ban menekítette át családját, 1994-ben könyvkiadót, folyóiratot alapított, addig számos szerkesztőségben újságíróskodott. Tudtam élete ezen szakaszáról is, de háttérbe szorította előttem rendkívül termékeny szépírói munkássága, esszészerzői produkciója. Pedig regényeiben, esszéiben háttérmunkásként állandóan jelen van a mindenre figyelő, minduntalan jegyzetelő, fényképező újságíró kíváncsisága, történetek, sorsok, események megörökítésének szándéka. Erre voltaképpen legutóbbi kötete, a 2019-ben megjelent, Amiért élünk című riportgyűjteménye döbbentett rá, azzal, hogy az újságírás legigényesebb műfaját művelő zsurnaliszta, a riportíró Szávai a szépíró eszközeivel dolgozott, vagyis kölcsönösen átjárt a literátori fikció és az újságíró dokumentarizmusa közti határövezeten.
Ahol megmutatkozik a Sors
Google barátunk sok mindenre választ ad. Arra is, hogy „amiért élünk”. A találatok száma nagyjából 1 150 000 (0,45 másodperc). Tehát a kérdést sokan és sokféleképpen boncolgatták. Szinnyei Júlia például a szerelemről-boldogságról, házasságról írt 1974-es regényében. A Bianca sorozatban is megjelent ezen a címen Penny Jordantól egy, a moly.hu ismertetője alapján szirupos sztori – pardon: story.
Így hát a témában első merítésre is van felszíni, s – szintén a moly.hu alapján – kissé mélyebbre hatoló szerelmi-házassági történet ezen a címen.
Akad azonban más is. Nevezetesen Szávai Géza új kötete, ami már alcímével magával ragad: Sorsmetszetek.
Nekem mindig volt ünneplőruhám
Az etédi római katolikus óvodásokról készült tablószerű „csoportképet” a jobb alsó sarokban ülő fiú nagyanyja – Kovács Eszter dédnagyanyám – gondosan őrizte, áhítattal nézegette. Dédnagymama nemcsak apámért rajongott, hanem értem is, aki túltengő érzelmeimtől fűtve (nagyon szerettem ezt az öregasszonyt) megígértem neki, hogy ha megnövök, és leánygyermekem lesz, Eszternek fogom keresztelni.
Tartalom
-
I. AMIÉRT ÉLÜNK
„Cséplőgépem, mint a pacsirta” • 7
„Én törődtem a szépséggel, kérem” • 19
Börtön és virág • 31
Ha egy hétig beszélgetnénk • 45
Ha egyszer eljutnánk a világ szélére • 53
Képek a muskátli szirmán (Karola és Piri) • 61
Az Oroszlán és a Neptun fénytengerén • 73II. AMIÉRT MEGHALUNK
Képaláírás • 88
Amiért meghal egy gyerek • 90III. AMIÉRT TÚLÉLÜNK
Képek mögött • 99
Tabló – 1973 • 103IV. FÜGGELÉK
Túlélőtabló – 1932 • 120